Borsmenta olvas

Mivel rengeteget olvasok szükségét éreztem, hogy a hosszabb lélegzetvételű könyvértékeléseimet egy helyre gyűjtsem. Ennek eredményeképpen született meg ez a blog.

(Én csupán egy lelkes amatőr vagyok, úgyhogy mélyenszántó elemzésekre ne számíts tőlem, itt csak az egyes könyvekről alkotott szubjektív véleményemet olvashatod.)

Elérhetőségeim: borsmentaolvas@gmail.com
A moly.hu-n is megtalálhatsz Cucuki néven.

Címkék

Most olvasom

Vladimir Nabokov: Kétségbeesés

2011.04.18. 11:46 | Borsmenta | Szólj hozzá!

Aki még nem olvasott a szerzőtől semmit, az ne ezzel a könyvvel kezdje. Inkább az elfogult rajongóknak ajánlanám. Na, én ez utóbbi sem vagyok és ez után kételkedek benne, hogy valaha az leszek.

Miről is szól ez a könyv? Egy meghiúsult biztosítási csalásról. (Eléggé elcsépelt téma és másoknak sikerült ennél jobban is megírni.) A főszereplő - elbeszélő egy emigráns orosz, Hermann, aki egy üzleti útja során találkozik a (szerinte) tökéletes hasonmásával.

 

„Nos, más talán nevetésben tör ki, ha ott áll, és azt látja, amit én láttam. Engem túlságosan elkábított a helyzet rejtélye. Néztem, és úgy éreztem, mintha minden megszakadna bennem, és tízemeletnyi magasságból, nagy robajjal zúdulna alá. Egy csodát néztem. A csoda tökéletessége, oktalansága és céltalansága különös ámulattal töltött el.”

(18. oldal, Európa Könyvkiadó 2007)

Hermann fejébe veszi, hogy elköveti a tökéletes bűntényt hasonmása Felix segítségével, a dolgok azonban balul sülnek el.

„Csodálatos ügyem szétporlott maradványaira borultam, és egy átkozott hang azt sikoltotta a fülembe, hogy talán igaza volt a csőcseléknek, amely nem ismerte el az érdemeimet... Igen,most már mindenben kételkedtem, kételkedtem a lényegben, és megértettem, hogy a rövid élet, amely még előttem áll, kizárólag a kétségek elleni hiábavaló harcnak szenteltetett; egy elítélt mosolyával elmosolyodtam, és életlen ceruzámmal, amely sikoltott a fájdalomtól, gyorsan és merészen odaírtam a művem első oldalára: „Kétségbeesés”; már nem kell jobb címet keresnem.”

(216. oldal, Európa Könyvkiadó, 2007)

Ennyi a történet. Ezzel még nem is lenne baj, de Nabakov ennél szebben is tud írni, most is erre számítottam. (Őt a gyönyörű mondataiért szeretem olvasni.) A fülszöveg a Bűn és bűnhődéshez hasonlítja, ez azért elég erős túlzás. Nekem a harmadánál Orhan Pamuk: A fehér vár ugrott be, igazából nem is annyira a témája, hanem inkább az egész stílusa miatt. Annyi volt a különbség, hogy az ennél jobban tetszett.

Fogalmam sincs hogyan értékeltem volna ezt a könyvet ha nem Nabokov az író. Így nem voltam tőle elragadtatva, egyszerűen jobbra számítottam (a Lolita után). Fel nem foghatom, hogy a fülszövegíró szerint mi izgalmas van ebben a regényben, persze tudom el kell adni valahogyan. Na, de akkor is…
Egyszer elolvasható könyv nem több.

 

Értékelés: 3,5/5

 

 

Címkék: európa nabokov

A bejegyzés trackback címe:

https://borsmenta.blog.hu/api/trackback/id/tr702836329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása